A Borg egy hihetetlen�l er�s kibernetikailag fejlett humanoid faj a Delta Kvadr�nsb�l. A F�der�ci� �s a Necrid t�rs�g k�z�tti �rben a Borg sok ezer naprendszer ura. A Borg egy kollekt�v tudatk�nt l�tezik, melyben az egy�nis�g megsz�nik, a szabads�g �s az �nrendelkez�s �rdektelenek. Kereszt�l utazz�k az univerzumot a kapt�rszer� kock�ikban �j civiliz�ci�kat keresve, melyeket tudatukba asszimil�lhatnak, megszerezve minden tud�sukat.

Minden borg �ssze van kapcsolva egy hatalmas szubt�ri kommunik�ci�s h�l�zatba, melyet Borg Kollekt�v�nak h�vnak. A minden asszimil�lt dolgoz�ban l�v� be�p�tett ad� miatt sz�ks�gtelen egy �lland� korm�nyzati rendszer l�te. Ezen a h�l�zaton kereszt�l a fontos inform�ci�k minden Borghoz eljuthatnak, �gy azonnal reag�lhatnak minden k�ls� hat�sra.

A hat�konys�g a napi munka legf�bb elve, �s a t�k�letess�g keres�se sosem maradhat abba. Ez vez�rli a Borgot �j vil�gok fel�. A v�gn�lk�li pr�b�lkoz�s a fizikai �s ment�lis t�k�letes�t�s k�zben abban is a t�k�letess�gre t�rekednek, hogy melyik ellens�ges vil�gokat ig�zz�k le. Az ellens�g fel� a saj�t nyelv�n �lland�an sug�rzott "Minden ellen�ll�s hasztalan" �zenettel a Borg el�ri, hogy a c�lpont a teljes rem�nytelens�gbe zuhanjon, ezzel is n�velve az asszimil�ci� hat�konys�g�t. Ez a m�dszer sz�mtalan esetben igen hasznosnak bizonyult.

Teljes ter�let: kb. 158.500.000.000 k�bf�ny�v
N�pess�g: Ismeretlen, de t�bb trilli� is lehet.
�lettartam: �r�k
Fajok: mind kiborg
Nyelv: minden kommunik�ci� forma lehets�ges.
Munkaer�: mindegyik dolgoz�, kiv�ve a Kir�lyn�t
Korm�nyz�s: nem alkalmaznak. Minden borgot a Kollekt�v�n kereszt�l ir�ny�tanak �s figyelnek. Nincs sz�ks�g hierarchi�ra ebben a rendszerben, ahol minden borgnak ugyanaz a helyzete, kiv�ve a Kir�lyn�t, aki �gy m�k�dik, mint egy k�zponti hivatkoz�si pont, amely k�r�l a kollekt�va forog.
Gazdas�g: Nincs kimondott gazdas�gi �let. A munka a v�delemben, illetve a fegyver �s technikai munk�kban mer�l ki.
Kommunik�ci�: A Kollekt�v�n kereszt�l t�rt�nik.

A Borg technikai fejl�d�se

A Borg technikai fejl�d�s�nek korai szakaszair�l roppant keveset - f�lelmetesen keveset - tudunk. Annyi azonban bizonyosnak l�tszik, hogy a Borgot l�trehoz� n�pcsoport valaha norm�lis humanoid faj volt. Ez a faj a biol�giai evol�ci� �s technikai fejleszt�sek egy bizonyos fok�t el�rve - ami k�r�lbel�l tal�n a mi XX. sz�zadunk k�rny�k�re tehet� - �gy d�nt�tt, hogy g�pi alkatr�szekkel (szaknyelven implantokkal, vagy implant�tumokkal) kezdi el felcser�lni egyes biol�giai funkci�it, azaz a szerves sz�veteket mechanikai �s elektonikai szerkezetekre cser�li le. Ezeknek az implantoknak - szint�n feltev�sekre alapozva - egy r�sze a kommunik�ci�ra �s inform�ci��tad�sra volt kialak�tva, melyeket h�l�zatba k�tve el�rt�k azt, amit az epiz�dokban �s a "Kapcsolatfelv�telben" is l�thattunk: egy szem�ly kil�v�se ut�n a t�bbi dolgoz� adapt�l�dott - alkalmazkodott - az adott fegyver frekvenci�j�hoz, �gy a t�bbiek k�pesek voltak szem�lyi energiapajzzsal megv�deni magukat. Vagy az, hogy egyszerre tudtak nyugodtan dolgozni, t�madni, vagy ne adj isten egy c�lszem�lyt asszimil�lni egy-egy alparancsnak - subcommand - megfelel�en. A Borg faj egyedei nem rendelkeznek �n�ll� �ntudattal, az eg�sz faj k�z�sen hoz d�nt�seket, melyeket a Kollekt�v�ban mindenki fenntart�s n�lk�l �s "lelketlen" m�don v�grehajt.

Arra n�zve, hogy a Borgnak az egyes fajokat, melyekkel utaz�sai sor�n tal�lkozott, mi�rt kellett asszimil�lni, nem rendelkez�nk semmilyen inform�ci�val. Ezt a t�nyt semmik�ppen sem indokolja az, hogy f�lig g�p faj lett bel�le. De mivel ez alakult ki, �gy kell elfogadnunk. A Borg hatalmas ter�letet mondhat mag��nak a Delta Kvadr�nsban. Asszimil�lt�k t�bbek k�z�tt az el aurianokat (TNG "Q Who" �s "Star Trek: Nemzed�kek") �s t�bb m�s fajt is, de p�ld�ul a kazonokat nem (VOY "Mortal Coil"). Ebb�l az a k�vetkeztet�s vonhat� le, hogy a Borg csak akkor asszimil�l fajokat, ha azok tud�sa sz�mukra is hordoz valami pluszt �s �rdemes �ket a Kollekt�va r�sz�v� tenni.

Ami els�sorban visszatasz�t�v� teszi a Borgot a t�bbi faj sz�m�ra, �ltal�ban az a m�dszer, hogy ellenfeleiket ink�bb igyekeznek asszimil�lni - beolvasztani - a Kollekt�v�ba, semmint meg�lni �ket. Az asszimil�lt egy�nek elvesztik �ntudatukat, att�l kezdve a Kollekt�va parancsait k�telesek v�grehajtani, m�g akkor is, ha a c�l volt bajt�rsaik halomra gyilkol�sa, vagy asszimil�l�sa. Ezen k�v�l a beolvasztott szem�ly ugyanolyan dolgoz�v� alakul �t, nem csak bels�leg, hanem k�ls�leg is, mint a Kollekt�va t�bbi tagja. Ezeket a beavatkoz�sokat eleinte seb�szi �ton hajtott�k v�gre, melyek az �ldozatok sz�m�ra sz�rny� k�nokkal j�rtak (TNG "Best of Both Worlds"). Egyetlen emberr�l tudunk, akib�l sikeresen �s - viszonylag - marad�ktalanul kiemelt�k a be�ltetett implantokat, ez pedig nem m�s, mint Jean-Luc Picard, aki - jelenleg - az Enterprise-E kapit�nya.

�m a Borg eljutott a technikai fejl�d�s egy olyan st�dium�ba, (pontosabban, val�sz�n�leg id�k�zben asszimil�lt egy olyan fajt, aki m�r eljutott a fejl�d�s ezen fok�ra) hogy ezt a bonyolult, �s id�ig�nyes asszimil�ci�s m�dot felv�ltotta a nanoszond�kkal val� asszimil�l�s. Ez annyiban k�l�nb�zik az eredeti m�dszert�l, hogy az �ldozat v�r�ram�ba k�t �n. asszimil�ci�s t�vel nanoszond�kat juttatnak. Ezek az apr�, h�rom atom m�ret�, f�lintelligens g�pek �nmagukat kezdik el megsokszorozni a szem�lyen bel�l, �gy alakulnak ki a k�l�nb�z� rendeltet�s�, m�ret� �s alak� g�pi alkatr�szek. A befecskendez�st�l sz�m�tott �t-t�z percen bel�l megjelennek az els� implantokra utal� jelek �s kb. egy-k�t �ra m�lva az �ldozat m�r t�nylegesen is borg dolgoz�nak tekinthet�. Ez az id� a m�t�ti �ton t�rt�n� beavatkoz�sn�l ak�r az egy-k�t napot is kitehette. A nanoszond�kkal t�rt�n� asszimil�l�s - sz�munkra jelentkez� - egyik h�tr�nya, hogy az implantok m�r nagyon nehezen t�vol�that�ak el a szem�lyb�l, s�t sok esetben vannak olyan implantok, melyek elt�vol�t�sa az egy�n teljes b�nul�s�t, vagy hal�l�t okozhatj�k, mivel ezek az alkatr�szek m�r atomi szinten kapcsol�dnak a test biol�giai sz�veteihez (VOY "The Gift").

Utunk most a borg fegyverekhez vezet. A Borg nem haszn�l a F�der�ci�ban, vagy b�rhol m�shol megszokott "hagyom�nyos" energiafegyvereket. Legf�bb fegyver�k egy hatalmas erej�, multifrekvenci�s, harcra �talak�tott von�sug�r, melyb�l egyetlen csillaghaj� sem b�r ki k�t-h�rom l�v�sn�l t�bbet, hacsak nem rendelkezik automodul�lt pajzsokkal, mint a Sovereign, vagy a Defiant oszt�ly haj�i (TNG "Q Who", "Best of Both Worlds", "Star Trek: Kapcsolatfelv�tel"). A Borg haj�k - legyen Kocka, G�mb, vagy ak�r egyszer� felder�t� haj� - nem rendelkeznek energiapajzsokkal, r�ad�sul sok rendszer a haj� felsz�n�n (a borg haj�k nem rendelkeznek burkolattal, kiv�ve a G�mb�t, de az is csak minim�lissal) vezet kereszt�l, ez�rt k�nnyen sebezhet�ek, b�r m�ret�k miatt a Kocka haj�kn�l a legt�bb esetben ez nem jelent t�l sokat, kiv�ve a "Star Trek: Kapcsolatfelv�tel"-t, ahol Picard kapit�ny a borg Kocka egy l�nyegtelennek t�n� r�sz�t l�vette a teljes flott�val, teh�t kell valami l�tfontoss�g� rendszernek is lennie a Kocka felsz�n�nek k�rny�k�n.

A k�vetkez� �rdekes technikai "�j�t�s" a Borg r�sz�r�l a megker�l� transzport (invasive transport), melynek nem a t�vols�ga a d�nt� (b�r azt nem tudjuk, hogy a Borg transzporterek milyen hat�t�vols�ggal rendelkeznek), hanem az, hogy a Borg k�pes felvont energiapajzson is �ttranszport�lni a dolgoz�kat (TNG "Q Who", "Best of Both Worlds")! Ezt k�ztudottan (a Dom�nium ugyanilyen technol�gi�j�t lesz�m�tva) a t�bbi faj nem tudja megtenni. Ez tov�bb n�veli a Borg vesz�lyess�g�t, hiszen b�rhol, b�rmikor meg tudnak jelenni egy csillaghaj�, vagy csillagb�zis teljes ter�let�n.

V�gs�, de nem utols�sorban essen sz� a borg haj�k meghajt�s�r�l is. A meghajt�rendszer m�k�d�s�t nem ismerj�k, azt az anyagot sem, mely a hajt�m�vekhez energi�t szolg�ltat. Van azonban egy �rdekes meghajt�si m�d, mellyel a Borgon k�v�l m�s faj nem nagyon rendelkezik, ez pedig a transzt�r meghajt�s. A F�der�ci� �s m�s fajok m�rn�kei r�g�ta k�s�rleteznek a szubt�r feletti utaz�s lehet�s�g�vel. A F�der�c�n bel�l ennek egyik egyenes �gi k�vetkezm�nye volt az Excelsior oszt�ly kifejleszt�se �s meg�p�t�se, mely kor�nak sz�mos �j�t�sa mellett - elm�letileg m�k�d�k�pes - transzt�r meghajt�ssal is rendelkezett. �m ez a k�s�rlet nem volt sikeres, �s a F�der�ci� fejleszt�m�rn�kei az�ta is kutatj�k ennek az utaz�si m�dnak a lehet�s�geit, kev�s eredm�nnyel. A Borg azonban - val�sz�n�leg szint�n egy asszimil�lt fajnak k�sz�nhet�en - k�pes a transzt�ri utaz�sra. De enn�l is �rdekesebb az �n. transzt�r j�ratoknak nevezett utaz�si m�d, melyet Lore �s reneg�t Borg seg�t�i hoztak l�tre. Ez gyakorlatilag egy energi�val gerjesztett t�rkapu, melyen �t a haj�k k�pesek t�bb ezer f�ny�v megt�tel�re is. Ez eddig a leggyorsabb, mesters�gesen l�trehozhat� k�zleked�si m�d.

Term�szetesen a Borgnak m�g sz�mos m�s - esetenk�nt bizarr - technikai megold�sa van, (pl. a "Star Trek: Kapcsolatfelv�telben" l�tott kronoton-r�szecske�rv�ny, melyen kereszt�l visszautaztak 2063-ba) de ezek k�z�l nagyon sok ismeretlen sz�munkra �s megszerz�s�k is vesz�lyes, b�r a Csillagflotta H�rszerz�se minden bizonnyal dolgozik az �gy�n.