T�pusa:

T�mad� cirk�l�

Elk�sz�lt egys�gek:

NX-59650 USS Prometheus (protot�pus)

�p�t�si id�szak:

Nincs m�g tervben

M�retek:

Hossz: 415 m�ter

Sug�r: 163 m�ter

Magass�g: 64 m�ter

Szintek sz�ma: 15

T�meg: 950.000 tonna

Leg�nys�g: 175 f�

Fegyverzet:

Alap�llapotban:

12 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 60.000 TeraWatt

2 db pulz�l�t�zel�s� kvantumtorped�-vet� + 290 torped�

Szepar�lt �llapotban:

Els�dleges r�sz:

6 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 30.000 TeraWatt

2 db pulz�l�t�zel�s� kvantumtorped�-vet� + 115 torped�

M�sodlagos r�sz:

4 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 20.000 TeraWatt

3 db pulz�l� t�zel�s� kvantumtorped�-vet� + 175 torped�

Harmadlagos r�sz:

8 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 40.000 TeraWatt

V�delmi rendszerek:

Automodul�lt, nagy kapacit�s�, regener�l�d� pajzsrendszer, teljes kapacit�s 3.915.000 TeraJoule

Neh�z dur�nium/trit�nium dupla burkolat + 18 cm ablat�v p�nc�lzat

Nagy kapacit�s� szerkezeti integrit�s mez�

Sebess�g:

Norm�l utaz�sebess�g: 8-as fokozat

Maxim�lis sebess�g: kb. 9.99-es fokozat (m�g tesztel�s alatt)

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000) Multivektor m�d:

Sug�rfegyver t�zer� : 1.800

Torped� t�zer� : 3.375

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 1.175

Pajzs er�ss�ge : 1.450

Burkolat er�ss�ge : 3.100

Sebess�g : 4.125

Harci man�verezhet�s�g : 12.500

�sszes�tett er�ss�gi index : 2.347

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000) Norm�l m�d:

Sug�rfegyver t�zer� : 1.200

Torped� t�zer� : 1.350

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 1.175

Pajzs er�ss�ge : 1.450

Burkolat er�ss�ge : 3.100

Sebess�g : 4.125

Harci man�verezhet�s�g : 8.500

�sszes�tett er�ss�gi index : 1.627

Diplom�ciai fokozat :

2

�lettartam:

84 �v

Fel�j�t�si id�szakok:

Minim�lis: 1 �venk�nt

Standard: 3 �venk�nt

Jelent�s: 12 �venk�nt

2370-ban, a Dom�nium �s a F�der�ci� k�zti els� tal�lkoz�s ut�n a Csillagflotta reaktiv�lta a Defiant projektet, �s folytatta a Sovereign tervez�s�t. Azonban vil�goss� v�lt, hogy sz�ks�g van egy eg�szen �j technol�gi�ra; a Sovereign oszt�ly haj�i igen k�lts�gesek, a Defiantokat k�nny� �p�teni, viszont korl�tozott hat�t�vols�ggal �s hat�sfokkal rendelkeznek. A Csillagflotta ez�rt �gy d�nt�tt, hogy �tv�zi a k�l�nb�z� technol�gi�kat az �j haj�oszt�lyban. Az ablat�v p�nc�lzat �s a kvantumtorped�k, amelyeket a Defiant �s a Sovereign oszt�lyokn�l haszn�ltak, valamint a fejlesztett haj�test geometria �s szubt�rtechnol�gia, amelyeket a Sovereign �s az Intrepid oszt�lyokn�l haszn�ltak, az �j haj�n is helyet kaptak.

A Csillagflotta a szepar�ci�s terveket, a sz�tv�laszthat� egys�gekb�l �ll� haj� koncepci�j�t is bevonta. Sok haj� k�pes az els�dleges haj�testet sz�tv�lasztani a haj� t�bbi r�sz�t�l, de ezt �ltal�ban csak v�szhelyzetben haszn�lj�k. Az egyes�t�s egy csillagb�zis vagy �rdokk seg�ts�g�t ig�nyelte, �s t�bb napig is eltartott.

A Galaxy oszt�llyal a Csillagflotta egy kicsit tov�bbfejlesztette ezt a gondolatot. Az els�dleges haj�testnek, a cs�szealj-szekci�nak �s a hajt�m�-szekci�nak is van impulzus hajt�m�ve, ez�ltal mindk�t r�sz egy teljesen felszerelt csillaghaj�k�nt vehet r�szt a m�veletekben. Az alap�tlet az volt, hogy a cs�szealj-szekci� a civilekkel �s a csal�dtagokkal a fed�lzet�n elhagyja a vesz�lyes z�n�t, �s a hajt�m�-szekci� feltartja az ellens�get.

Azonban, ez a koncepci� sohase volt annyira sikeres, mint azt a Csillagflotta akarta volna. A cs�szealj-szekci� a hajt�m�-szekci� kiiktat�sa ut�n m�r k�nny� c�lpontnak sz�m�tott. Amire sz�ks�g volt, az egy olyan haj�, amely hasonl� er�ss�g� r�szekre tud sz�tv�lni, �s mindegyik r�sz hasonl� t�rhajt�m� kapacit�ssal rendelkezik. Ezen technol�gi�k kombin�l�s�b�l sz�letett meg a Prometheus oszt�ly.

A haj� 3 szekci�ra k�pes sz�tbomlani: a fels�-, �s az als� hajt�m�-szekci�ra �s a cs�szealj-szekci�ra. Mindk�t hajt�m�-szekci�nak k�t gondol�ja van, m�g a cs�szealj-szekci� egy kicsi seg�d-t�rhajt�m�vel rendelkezik, ami a sz�tv�l�s ut�n l�p m�k�d�sbe.

A reaktormag elrendez�se is k�l�nleges. A reaktormag hat�konys�ga r�szben a magass�g�n m�lik - a hosszabb magban pontosabban lehet vez�relni az anyag �s az antianyag reakci�j�t. A Csillagflotta a Prometheus minden szekci�j�t a Defiant�hoz hasonl� maggal akarta felszerelni. Nagyon praktikus, hiszen csak 3 szint magas, de ez�rt kev�sb� hat�kony. A Definatn�l ezt �gy oldott�k meg, hogy t�bbsz�r�z�tt anyag �s antianyag folyamokat haszn�ltak, �s �gy nagyobb kimeneti energi�t kaptak. Ezzel egy j�val hat�konyabb reaktormagot kaptak, amely j�l haszn�lhat� volt a Defiantn�l - de a Prometheusn�l nem.

A tervez�k megold�sk�nt egy k�l�nleges kialak�t�s� reaktormagot hoztak l�tre. A reaktormagnak nem kevesebb, mint h�rom reakci�kamr�ja van hossz�ban. Norm�lis m�k�d�sn�l az anyag a reaktormag tetej�t t�lti ki, m�g az antianyag a mag alj�t, mint minden norm�lis reaktormagn�l. Az �zemanyag folyamok a fels� �s az als� reakci�kamr�n is kereszt�l mennek, �s v�g�l a k�z�ps� kamr�ban futnak �ssze. �gy a reaktormag alapj�ban v�ve hasonl�an m�k�dik, mint egy standard modell, de a hosszabb magnak k�sz�nhet�en hat�konyabban.

A k�zponti reakci�kamra a sz�tv�laszt�si r�szen fekszik, ez�rt a haj� sz�tv�l�sa ut�n lekapcsol�dik. Az als� hajt�m�-szekci�ban ekkor l�p m�k�d�sbe a k�zponti kamra alatt l�v� m�sodlagos anyagt�pl�l�, �s ell�tja az als� reaktormagot deut�riummal. Ez a m�velet a fels� szekci�ban is hasonl�an zajlik le, itt az antianyagt�pl�l� k�ldi fel az �zemanyagot a fels� magba. Ennek eredm�nyek�nt a hajt�m�-szekci�k hasonl� hat�konys�gi fokon tudnak �zemelni, mint egy hagyom�nyos �rhaj�. A cs�szealj-szekci� egy Defiant st�lus� reaktormagot haszn�l ilyenkor.

Az eredeti tervek szerint a cs�szealj sz�ll�totta volna el a civileket, hasonl�an a Galaxy oszt�lyhoz, de m�r t�rv�lt�ssal. Azonban ezt a tervet gyorsan elvetett�k, �s a cs�szealj-szekci�t is felfegyverezt�k. Sz�tv�lasztott m�dban ez a haj� egyszerre h�rom oldalr�l k�pes az ellens�get megt�madni, ezt h�vj�k "multivektoros t�mad�si m�dnak".

A fejleszt�s �s a protot�pus elk�sz�l�se h�rom �vet vett ig�nybe, �s a USS Prometheus 2374 �prilis�ban sz�llt fel el�sz�r. De a berep�l� �ton a romul�nok ellopt�k a haj�t. A Prometheus ereje vil�gosan t�kr�z�d�tt az incidens sor�n. Hab�r a protot�pus m�g mindig tesztel�s alatt van, a haj� k�pes arra, hogy igen komoly s�r�l�seket okozzon egy egyszerre t�mad� Nebula, k�t Defiant �s egy Akira oszt�ly� haj�nak. Ugyanebben a csat�ban a multivektoros t�mad�si m�dban elpuszt�tott egy romul�n harcimadarat. A haj�t v�g�l k�t OSH seg�ts�g�vel siker�lt visszafoglalni.