T�pusa:

K�nny� harci/felder�t� haj�

Elk�sz�lt egys�gek:

�sszesen 4191 haj� �p�lt k�l�nb�z� t�pusokban, 1452 a Dom�nium h�bor�ban semmis�lt meg, 648 maradt szolg�latban

�p�t�si id�szak:

2277-t�l

M�retek:

Hossz: 109 m�ter

Sug�r: 92 m�ter

Magass�g: 20 m�ter

Szintek sz�ma: 4

T�meg: 30.000 tonna

Leg�nys�g: 12-36 f�

Fegyverzet:

2 db 6-os t�pus� pulz�l� diszruptor�gy�, teljes kimenet 10.000 TeraWatt

2 db fotontorped�-vet� + 35 torped�

1 db seg�d fotontorped�-vet�

V�delmi rendszerek:

Pajzsrendszer, teljes kapacit�s 324.000 TeraJoule

Standard dur�nium/trit�nium burkolat

Standard szerkezeti integrit�s mez�

Sebess�g:

Norm�l utaz�sebess�g: 5-�s fokozat

Maxim�lis sebess�g: 8.2-es fokozat

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000):

Sug�rfegyver t�zer� : 200

Torped� t�zer� : 100

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 220

Pajzs er�ss�ge : 120

Burkolat er�ss�ge : 550

Sebess�g : 581

Harci man�verezhet�s�g : 15.000

�sszes�tett er�ss�gi index : 230

Diplom�ciai fokozat :

nincs

�lettartam:

40 �v

Fel�j�t�si id�szakok:

Minim�lis: 5 �venk�nt

Standard: 10 �venk�nt

Jelent�s: 30 �venk�nt

Tal�n a t�rt�nelem legh�resebb haj�kialak�t�sak�nt a Ragadoz�mad�r minden m�s oszt�lyn�l r�gebben �ll szolg�latban. A 2270-es �vekben els�k�nt a D11 oszt�ly j�tt l�tre. A haj� k�pes �lc�zva berep�lni a F�der�ci� v�delmi vonalai m�g� �s megt�madni a gyeng�n v�dett c�lpontokat, mint pl. �rz�kel�-�llom�sok, kommunik�ci�s k�zpontok, teherhaj�k. Eredetileg felder�t�haj�nak k�sz�lt, de a F�der�ci� �s a Klingon birodalom k�z�tti fesz�lt �vek alatt gyakran porty�ztak a F�der�ci� hat�rain bel�l, �s megsemmis�tett�k a v�dtelen haj�kat, hely�rs�geket.

A Ragadoz�mad�r igen nagy fenyeget�st jelentett a F�der�ci�ra, de rengeteg titk�t siker�lt megfejteni, amikor 2285-ben Kirk admir�lis elfoglalt egyet. Az admir�lis akkoriban a Csillagflotta szolg�lat�n k�v�l tev�kenykedett, �s a haj� k�s�bb San Francisco �bl�ben s�llyedt el. De Kirk a Csillagflott�ba val� visszat�r�se ut�n teljes r�szletess�ggel �rta le a haj� m�k�d�s�t. A haj�t k�s�bb kiemelt�k a v�zb�l, �s r�szletes vizsg�latnak vetett�k al�. Az elemz�s seg�ts�get ny�jtott abban, hogy ellenszert tal�ljanak a Ragadoz�mad�r ellen; ennek keret�ben m�dos�tott�k a Csillagflotta haj�inak �rz�kel�-h�l�zat�t.

A m�sodik v�ltozat a D11A, egy protot�pus, amelyet a Chang t�bornok vezette kutat�csoport fejlesztett ki a 2290-es �vek elej�n. A haj� k�pes volt torped�t kil�ni �lc�z�s alatt is. A klingonok szerencs�tlens�g�re ez a fejleszt�s v�g�l hat�stalannak bizonyult a haj�k jeleit k�vet� plazmatorped�k miatt.

A D12 v�ltozat a 2350-es �vekben jelent meg, amely plazmatekercses �lc�z�-berendez�ssel volt ell�tva. Ez v�g�l nem bizonyult hat�sosnak, mert az �lc�z� nagyon �rz�keny lett az ionikus impulzusokra. Ez a probl�ma k�s�bb olyan s�lyos lett, hogy a klingonok az eg�sz oszt�lyt visszavont�k.

A D12-t a D13 v�ltotta fel, amely m�g ma is szolg�latban van, az ut�bbi �vekben t�bbsz�r is fel�j�tott�k.

A kialak�t�s�ban a Ragadoz�mad�r megfelel a klingon norm�knak, egy torped�vet�vel a haj�test elej�n. E f�l�tt tal�lhat� a parancsnoki k�zpont a leg�nys�gi sz�ll�sokkal a "nyakban". A haj� h�tulj�ban vannak a m�rn�ki r�szlegek �s egy kicsi rakt�r. A 2 sz�rnyon egy-egy diszruptor�gy� tal�lhat�. A sz�rnyak seg�ts�g�vel a Ragadoz�mad�r a l�gk�rben is k�pes rep�lni, �s le is tud sz�llni a felsz�nre; az els� ismert t�rhajt�m�ves haj�, amely k�pes erre.