Jean-Luc Picard a Star Trek sci-fi sorozat egyik szereplője, megformálója az angol Patrick Stewart. A USS Enterprise-D és a USS Enterprise-E parancsnoka (kapitányi rangban). A karakter megalkotója Gene Roddenberry volt, a nevét pedig Dr. Jean Piccard után kapta, aki egy svájci tudós és magassági léghajós volt. Bár nincs hivatalos forrása a Picard névnek, a karakter időnként említést tesz a „híres őseiről” – feltételezhetően Jean, Auguste, és Jacques Piccard-ról.

Élete az Enterprise-D parancsnoksága előtt

Jean-Luc Picard a Földön született, a franciaországi Labarre-ban 2305. július 13-án, Maurice és Yvette Gessard Picard fiaként. Gyerekkorában állandóan a kalandok és a felfedezés után áhítozott, és nem kis kavarodást okozott azáltal, hogy otthagyta a családja generációk óta fennálló szőlészetét, és beiratkozott Csillagflotta Akadémiára. 2366-ban mindkét szülője elhunyt. A testvére, Robert és az unokaöccse, René maradtak az egyedüli élő rokonai, akik egy 2371-es tűzvészben vesztették életüket (Star Trek: Generations). Az első felvételi vizsgája nem sikerült a Csillagflotta Akadémiára, de a második próbálkozásnál már sikerült felvételt nyernie. 2327-ben fejezte be a tanulmányait, az osztálya legjobbjai között volt. Az első újonc volt, akinek sikerült megnyernie az Akadémiai maratont a Delulin II-n. Picard Csillagflottabeli azonosítószáma SP-937-215 (TNG: „Chain of Command, Part 1”).

Nem sokkal az Akadémia befejezése után, 2328-ban rövid ideig az Earhart Csillagbázison tartózkodott, várva arra a hajóra, amelyre beosztották. Az ottani tartózkodása alatt egy verekedésbe keveredett három Nauszikaival a Bonestell Szabadidőközpontban, és az egyikük szíven szúrta. A sérülése operálhatatlan volt, és a szívét kicserélték egy mesterséges szívre. Ez az esemény fordulópont volt a fiatal Picard életében, és ráébresztette, hogy az arroganciája volt a fő oka annak, hogy majdnem megölték.

Picard 2333-ban elsőtisztként szolgált a USS Stargazer (NCC-2893) fedélzetén, és miután a hajó kapitánya meghalt egy csatában, őt nevezték ki a hajó élére. A következő 22 évben a Stargazer parancsnokaként felfedező küldetéseket hajtott végre.

A Stargazeren töltött ideje alatt Picard kapitány megnyerte a Maxia-i ütközetet a Maxia Zeta rendszerben 2355-ben, egy ismeretlen támadó ellenében (ami az utólagos meghatározás szerint egy Ferengi D'Kora osztályú csillaghajó volt). A csata alatt Picard kidolgozott egy új taktikát, amely később „Picard manőver”-ként vált ismertté, és amelynek segítségével teljes győzelmet aratott a Ferengi hajó felett. Azonban a Stargazer javíthatatlan sérüléseket szenvedett, az ütközet alatt, és leselejtezték. A hajója elvesztése után Picard-t hadbíróság elé állították 2356-ban, de felmentették. (A Csillagflottában ez a szokásos gyakorlat egy hajó elvesztése után, egy régi tengerészeti tradíciót követve.)

Hogy Picard mit csinált az elkövetkező kilenc évben, míg az Enterprise-D parancsnoka lett, az nagyrészt felfedetlen marad. Ezen idő alatt kétségtelenül tovább formálódott a Star Trek barátságos, kiváló taktikai és diplomáciai érzékkel rendelkező kapitányává, aki előtt még nagy lehetőségek állnak. Egy epizódban utalást tesz egy Stargazer és az Enterprise-D közötti időben történt eseményre, amikor a hajója reagált egy vészhívásra.

Magánélete, érdeklődési köre

Az Enterprise-D és -E kényelmét élvezve Picard gyakran készíttetett (a replikátorral) forró Earl Gray teát („Tea, Earl Grey, hot„). Picard egy „reneszánsz ember”, változatos érdeklődési körrel, amelybe beletartozik a klasszikus irodalom, a régészet, fizika, vívás, lovaglás vagy éppen a különböző Csillagflotta járművekről készült makettjei. Több zeneszerző között nagy rajongója Berlioz-nak. A zene iránti érdeklődése egyértelmű, játszik például Ressika-i furulyán. Akkor tanult meg játszani rajta, mikor az Enterprise találkozott egy űrszondával, amely egy olyan ember emlékeit tartalmazta, akinek a civilizációja rég elpusztult (TNG: „The Inner Light”). Időnként gyakorolja is a furulyázást a hajó számítógépe segítségével. A zene mellett imádja a színházat (főleg Shakespeare-t), és ebbéli rajongását szívesen osztja meg az android Data-val, tanítva neki hogy hogyan „érezzen” és alakítsa ki a megfelelő emberi reakciókat. Picard nagyon diszkrét ember, amint az a (szándékoltan) titkolt kapcsolataiból is látszik. Mikor ki kellett cserélni a mesterséges szívét 2365-ben, megpróbálta titokban tartani, és elment a 212-es Csillagbázisra megműttetni magát, de a komplikációk miatt segítségül kellett hívni az Enterprise akkori hajóorvosát, Dr. Pulaski-t („Samaritan Snare”).

Rangidős tisztként Picard több karakternek (főleg Data-nak) a mentora, „második apja”. Többek között egyengette az útját a gyerekzseni Wesley Crusher-nek, akit az ő előterjesztésére neveztek ki zászlóssá. Wesley a kollegájának, Dr. Beverly Crusher-ek, az Enterprise-D hajóorvosának és a legjobb barátjának, Jack Crusher hadnagynak a fia. Jack 2354-ben hunyt el, röviddel Wesley születése után (Picard alatt szolgált a Stargazer-en).

Picard és Beverly Crusher

Jack Crusher halálát követően Picard és Dr. Crusher közeli barátokká váltak. Emellett mindig volt utalás az egymás iránti vonzódásukra. A kapcsolatuk ennek ellenére nem került nyilvánosságra, amíg egy idegen implantátum nem tette ezt lehetővé, a Kesprytt-i Prytt, aminek segítségével olvasni tudtak egymás gondolataiban az „Attached” című epizódban. Az utolsó epizód egyik Q által teremtett idővonalában („All Good Things...”) Picard összeházasodott, és el is vált Crusher-től, akit időközben kineveztek egy orvosi hajó parancsnokává. Crusher megtartotta a nevét a válás után is, ami vicces jelenethez vezetett amikor „Picard kapitányt” hívták a hídra Beverly Picard hajóján.

Dixon Hill

Picard egyik kedvenc holofedélzeti programja a Dixon Hill nevű kitalált magánnyomozó kalandjai. Dixon Hill megformálásánál példaképként a szintén képzeletbeli Philip Marlowe és Sam Spade detektívek szolgáltak.

A Dixon Hill holoprogram az 1940-es évek San Franciscójában játszódik a Földön, ami kellemes változatosság egy csillagközi utazó életében. Picard a programot a kezdetekben egyedül, majd Data-val használja. Később Beverly Crusher és mások is érdeklődnek, és hamarosan bekapcsolódnak a programba, mint Dixon Hill barátai.

A Dixon Hill világa sok olyan visszatérő karaktert tartalmaz, amelyek csak a holofedélzeten léteznek, ideértve a bűnbandavezér Cyrus Redblockot és Nicky the Nose-t. A rajongók egy része szerint Dixon Hill karaktere próbálkozás volt a „A Piece of the Action” című TOS epizód témáinak újrajátszására (viszont az az epizód az 1930-as évekbeli chicagói gengszterekről szólt, míg Dixon Hill egy 1940-es évekbeli film noir detektív).

A „A Hard Rain” című Star Trek regény szinte teljes egészében Dixon Hill világában játszódik, csak néhány közjáték helyszíne a Star Trek „valós” világa. Ha nem lenne benne néhány furcsaság (mint például halott emberek feltámadása), a regény teljesen úgy hatna, mint egy „normális” detektívregény