Jean-Luc Picard a Star Trek sci-fi sorozat egyik szerepl�je, megform�l�ja az angol Patrick Stewart. A USS Enterprise-D �s a USS Enterprise-E parancsnoka (kapit�nyi rangban). A karakter megalkot�ja Gene Roddenberry volt, a nev�t pedig Dr. Jean Piccard ut�n kapta, aki egy sv�jci tud�s �s magass�gi l�ghaj�s volt. B�r nincs hivatalos forr�sa a Picard n�vnek, a karakter id�nk�nt eml�t�st tesz a „h�res �seir�l” – felt�telezhet�en Jean, Auguste, �s Jacques Piccard-r�l.

�lete az Enterprise-D parancsnoks�ga el�tt

Jean-Luc Picard a F�ld�n sz�letett, a franciaorsz�gi Labarre-ban 2305. j�lius 13-�n, Maurice �s Yvette Gessard Picard fiak�nt. Gyerekkor�ban �lland�an a kalandok �s a felfedez�s ut�n �h�tozott, �s nem kis kavarod�st okozott az�ltal, hogy otthagyta a csal�dja gener�ci�k �ta fenn�ll� sz�l�szet�t, �s beiratkozott Csillagflotta Akad�mi�ra. 2366-ban mindk�t sz�l�je elhunyt. A testv�re, Robert �s az unoka�ccse, Ren� maradtak az egyed�li �l� rokonai, akik egy 2371-es t�zv�szben vesztett�k �let�ket (Star Trek: Generations). Az els� felv�teli vizsg�ja nem siker�lt a Csillagflotta Akad�mi�ra, de a m�sodik pr�b�lkoz�sn�l m�r siker�lt felv�telt nyernie. 2327-ben fejezte be a tanulm�nyait, az oszt�lya legjobbjai k�z�tt volt. Az els� �jonc volt, akinek siker�lt megnyernie az Akad�miai maratont a Delulin II-n. Picard Csillagflottabeli azonos�t�sz�ma SP-937-215 (TNG: „Chain of Command, Part 1”).

Nem sokkal az Akad�mia befejez�se ut�n, 2328-ban r�vid ideig az Earhart Csillagb�zison tart�zkodott, v�rva arra a haj�ra, amelyre beosztott�k. Az ottani tart�zkod�sa alatt egy vereked�sbe keveredett h�rom Nauszikaival a Bonestell Szabadid�k�zpontban, �s az egyik�k sz�ven sz�rta. A s�r�l�se oper�lhatatlan volt, �s a sz�v�t kicser�lt�k egy mesters�ges sz�vre. Ez az esem�ny fordul�pont volt a fiatal Picard �let�ben, �s r��bresztette, hogy az arroganci�ja volt a f� oka annak, hogy majdnem meg�lt�k.

Picard 2333-ban els�tisztk�nt szolg�lt a USS Stargazer (NCC-2893) fed�lzet�n, �s miut�n a haj� kapit�nya meghalt egy csat�ban, �t nevezt�k ki a haj� �l�re. A k�vetkez� 22 �vben a Stargazer parancsnokak�nt felfedez� k�ldet�seket hajtott v�gre.

A Stargazeren t�lt�tt ideje alatt Picard kapit�ny megnyerte a Maxia-i �tk�zetet a Maxia Zeta rendszerben 2355-ben, egy ismeretlen t�mad� ellen�ben (ami az ut�lagos meghat�roz�s szerint egy Ferengi D'Kora oszt�ly� csillaghaj� volt). A csata alatt Picard kidolgozott egy �j taktik�t, amely k�s�bb „Picard man�ver”-k�nt v�lt ismertt�, �s amelynek seg�ts�g�vel teljes gy�zelmet aratott a Ferengi haj� felett. Azonban a Stargazer jav�thatatlan s�r�l�seket szenvedett, az �tk�zet alatt, �s leselejtezt�k. A haj�ja elveszt�se ut�n Picard-t hadb�r�s�g el� �ll�tott�k 2356-ban, de felmentett�k. (A Csillagflott�ban ez a szok�sos gyakorlat egy haj� elveszt�se ut�n, egy r�gi tenger�szeti trad�ci�t k�vetve.)

Hogy Picard mit csin�lt az elk�vetkez� kilenc �vben, m�g az Enterprise-D parancsnoka lett, az nagyr�szt felfedetlen marad. Ezen id� alatt k�ts�gtelen�l tov�bb form�l�dott a Star Trek bar�ts�gos, kiv�l� taktikai �s diplom�ciai �rz�kkel rendelkez� kapit�ny�v�, aki el�tt m�g nagy lehet�s�gek �llnak. Egy epiz�dban utal�st tesz egy Stargazer �s az Enterprise-D k�z�tti id�ben t�rt�nt esem�nyre, amikor a haj�ja reag�lt egy v�szh�v�sra.

Mag�n�lete, �rdekl�d�si k�re

Az Enterprise-D �s -E k�nyelm�t �lvezve Picard gyakran k�sz�ttetett (a replik�torral) forr� Earl Gray te�t („Tea, Earl Grey, hot„). Picard egy „renesz�nsz ember”, v�ltozatos �rdekl�d�si k�rrel, amelybe beletartozik a klasszikus irodalom, a r�g�szet, fizika, v�v�s, lovagl�s vagy �ppen a k�l�nb�z� Csillagflotta j�rm�vekr�l k�sz�lt makettjei. T�bb zeneszerz� k�z�tt nagy rajong�ja Berlioz-nak. A zene ir�nti �rdekl�d�se egy�rtelm�, j�tszik p�ld�ul Ressika-i furuly�n. Akkor tanult meg j�tszani rajta, mikor az Enterprise tal�lkozott egy �rszond�val, amely egy olyan ember eml�keit tartalmazta, akinek a civiliz�ci�ja r�g elpusztult (TNG: „The Inner Light”). Id�nk�nt gyakorolja is a furuly�z�st a haj� sz�m�t�g�pe seg�ts�g�vel. A zene mellett im�dja a sz�nh�zat (f�leg Shakespeare-t), �s ebb�li rajong�s�t sz�vesen osztja meg az android Data-val, tan�tva neki hogy hogyan „�rezzen” �s alak�tsa ki a megfelel� emberi reakci�kat. Picard nagyon diszkr�t ember, amint az a (sz�nd�koltan) titkolt kapcsolataib�l is l�tszik. Mikor ki kellett cser�lni a mesters�ges sz�v�t 2365-ben, megpr�b�lta titokban tartani, �s elment a 212-es Csillagb�zisra megm�ttetni mag�t, de a komplik�ci�k miatt seg�ts�g�l kellett h�vni az Enterprise akkori haj�orvos�t, Dr. Pulaski-t („Samaritan Snare”).

Rangid�s tisztk�nt Picard t�bb karakternek (f�leg Data-nak) a mentora, „m�sodik apja”. T�bbek k�z�tt egyengette az �tj�t a gyerekzseni Wesley Crusher-nek, akit az � el�terjeszt�s�re neveztek ki z�szl�ss�. Wesley a kolleg�j�nak, Dr. Beverly Crusher-ek, az Enterprise-D haj�orvos�nak �s a legjobb bar�tj�nak, Jack Crusher hadnagynak a fia. Jack 2354-ben hunyt el, r�viddel Wesley sz�let�se ut�n (Picard alatt szolg�lt a Stargazer-en).

Picard �s Beverly Crusher

Jack Crusher hal�l�t k�vet�en Picard �s Dr. Crusher k�zeli bar�tokk� v�ltak. Emellett mindig volt utal�s az egym�s ir�nti vonz�d�sukra. A kapcsolatuk ennek ellen�re nem ker�lt nyilv�noss�gra, am�g egy idegen implant�tum nem tette ezt lehet�v�, a Kesprytt-i Prytt, aminek seg�ts�g�vel olvasni tudtak egym�s gondolataiban az „Attached” c�m� epiz�dban. Az utols� epiz�d egyik Q �ltal teremtett id�vonal�ban („All Good Things...”) Picard �sszeh�zasodott, �s el is v�lt Crusher-t�l, akit id�k�zben kineveztek egy orvosi haj� parancsnok�v�. Crusher megtartotta a nev�t a v�l�s ut�n is, ami vicces jelenethez vezetett amikor „Picard kapit�nyt” h�vt�k a h�dra Beverly Picard haj�j�n.

Dixon Hill

Picard egyik kedvenc holofed�lzeti programja a Dixon Hill nev� kital�lt mag�nnyomoz� kalandjai. Dixon Hill megform�l�s�n�l p�ldak�pk�nt a szint�n k�pzeletbeli Philip Marlowe �s Sam Spade detekt�vek szolg�ltak.

A Dixon Hill holoprogram az 1940-es �vek San Francisc�j�ban j�tsz�dik a F�ld�n, ami kellemes v�ltozatoss�g egy csillagk�zi utaz� �let�ben. Picard a programot a kezdetekben egyed�l, majd Data-val haszn�lja. K�s�bb Beverly Crusher �s m�sok is �rdekl�dnek, �s hamarosan bekapcsol�dnak a programba, mint Dixon Hill bar�tai.

A Dixon Hill vil�ga sok olyan visszat�r� karaktert tartalmaz, amelyek csak a holofed�lzeten l�teznek, ide�rtve a b�nbandavez�r Cyrus Redblockot �s Nicky the Nose-t. A rajong�k egy r�sze szerint Dixon Hill karaktere pr�b�lkoz�s volt a „A Piece of the Action” c�m� TOS epiz�d t�m�inak �jraj�tsz�s�ra (viszont az az epiz�d az 1930-as �vekbeli chicag�i gengszterekr�l sz�lt, m�g Dixon Hill egy 1940-es �vekbeli film noir detekt�v).

A „A Hard Rain” c�m� Star Trek reg�ny szinte teljes eg�sz�ben Dixon Hill vil�g�ban j�tsz�dik, csak n�h�ny k�zj�t�k helysz�ne a Star Trek „val�s” vil�ga. Ha nem lenne benne n�h�ny furcsas�g (mint p�ld�ul halott emberek felt�mad�sa), a reg�ny teljesen �gy hatna, mint egy „norm�lis” detekt�vreg�ny