T�pusa:

Rendszerv�delmi haj�

Elk�sz�lt egys�gek:

USS Soyuz, NCC-1941 USS Bozeman

Plusz 130 haj� �p�lt, egy sem maradt szolg�latban

�p�t�si id�szak:

2270-78

M�retek:

Hossz: 243 m�ter

Sug�r: 150 m�ter

Magass�g: 63 m�ter

Szintek sz�ma: 18

T�meg: 310.000 tonna

Leg�nys�g: 130 f�

Fegyverzet:

4 db VII-es t�pus� f�zer�gy�

18 db VI-os t�pus� f�zer�gy�, teljes kimenet 22.500 TeraWatt

V�delmi rendszerek:

Pajzsrendszer, teljes kapacit�s 540.000 TeraJoule

Standard dur�nium burkolat

Standard szerkezeti integrit�s mez�

Sebess�g:

Norm�l utaz�sebess�g: 5-�s fokozat

Maxim�lis sebess�g: 8-as fokozat

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000):

Sug�rfegyver t�zer� : 450

Torped� t�zer� : -

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 65

Pajzs er�ss�ge : 200

Burkolat er�ss�ge : 10

Sebess�g : 535

Harci man�verezhet�s�g : 12.000

�sszes�tett er�ss�gi index : 230

Diplom�ciai fokozat :

3

�lettartam:

50 �v

Fel�j�t�si id�szakok:

Minim�lis: 5 �venk�nt

Standard: 15 �venk�nt

Jelent�s: 30 �venk�nt

A 2260-as �vek v�g�n sok f�der�ci�s kol�nia szenvedett a csillagk�zi b�n�z�kt�l, fosztogat�kt�l. A legkem�nyebb ilyen t�mad�sokat a klingonok vezett�k, hogy kipr�b�lj�k magukat n�h�ny f�der�ci�s c�lpont ellen.

V�laszk�nt a Csillagflotta t�bb haj�t k�ld�tt a kol�ni�k v�delm�ben, de ez nem bizonyult praktikus �tletnek; sz�mos ilyen vil�gnak csak n�h�ny ezer lakosa volt, �s egyszer�en nem �rte meg, hogy m�g egy csillaghaj� tart�zkodjon a rendszerben. Ez�rt a Csillagflotta l�tre akart hozni egy �j oszt�lyt, kifejezetten a kol�ni�k v�delm�re, de a forr�sok erre a c�lra egyszer�en nem voltak megfelel�ek. A Soyuz oszt�ly v�g�l egy kompromisszumk�nt j�tt l�tre. A tervez�sn�l a m�r sikeres Miranda oszt�lyt haszn�lt�k alapk�nt, ezzel sok p�nzt siker�lt megtakar�taniuk.

Az alap Mirand�t egy kicsit �talak�tott�k, hogy a Soyuzokat min�l egyszer�bb legyen gy�rtani. A kol�nia v�delmi szerep azt jelentette, hogy a haj�knak egy kisebb ter�letet kellett csak bej�rniuk, �s minden akci� csak impulzus sebess�ggel zajlik le. Egy tipikus "kal�zok" elleni csata k�nny� fegyverzettel �s p�nc�lzattal zajlik, de a Soyuznak a klingon porty�z�sokat is meg kellett f�kezni�k. A Csillagflotta kivette a fotontorped�-vet�kat, �s hely�kre iker-f�zer�gy�kat rakatott.

A k�lts�gek cs�kkent�s�nek p�ld�ja a hajt�m� kapacit�s�nak cs�kkent�se, hiszen a Soyuz a 8-as fokozatot csak 1 �r�n �t tudja tartani, egy Miranda 12 �r�ig. Cs�kkentett�k a diplom�ciai felszerel�seket, a tudom�nyos felszerel�seket pedig teljesen elt�ntett�k. Viszont kaptak sz�mos hossz�t�v� �rz�kel�t. Ezzel a Soyuz igen hamar �szlelhette a k�zeled� ellens�get, �s id�ben felk�sz�lhetett.

A Soyuz oszt�ly 2270 elej�n l�pett szolg�latba. Az oszt�ly igen sikeresnek bizonyult; egy �v alatt az egynegyed�re cs�kkent a kol�ni�k elleni t�mad�sok sz�ma. A Csillagflotta ez�rt m�r m�shol is bevethette a Soyuzokat. N�h�ny Soyuz hat�rmenti �rj�ratoz�st l�tott el. 2278-ban a USS Bozeman sikeresen megel�z�tt egy klingon t�mad�st a 12-es csillagb�zis ellen; azt hitt�k, hogy a Bozeman megsemmis�lt, de 2368-ban siker�lt kimenek�teni egy tempor�lis anom�li�b�l. Bateson kapit�ny a Csillagflott�ban maradt, �s a m�sodik USS Bozeman kapit�nya lett, amely k�s�bb r�szt vett a borg 2373-as inv�zi�ja ellen akci�ban.

A 2280-as �vek v�g�n a Soyuzokra m�r nem volt t�bb� sz�ks�g, �s 2288-ra ki is vont�k az �sszest.