T�pusa:

Fejlesztett kutat�haj�/csatacirk�l� - alap v�ltozat

Elk�sz�lt egys�gek:

USS Sovereign, USS Enterprise-E

Plusz 3 haj� �p�lt, 15 haj� �p�t�se van tervben

�p�t�si id�szak: 2372-t�l

M�retek:

Hossz: 680 m�ter

Sug�r: 240 m�ter

Magass�g: 87 m�ter

Szintek sz�ma: 24

T�meg: 3.500.000 tonna

Leg�nys�g: 700 f�

Fegyverzet:

12 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 85.000 TeraWatt

1 db gyorst�zel�s� kvantumtorped�-vet� + 50 torped�

4 db 4-es t�pus� robban�t�zel�s� fotontorped�-vet� + 250 torped� �sszesen

Antianyag sug�rz�

V�delmi rendszerek:

Automodul�lt nagy teljes�tm�ny� pajzsrendszer, teljes kapacit�s 4.590.000 TeraJoule

Neh�z dur�nium/trit�nium dupla burkolat plusz 10 cm vastag ablat�v p�nc�lzat

Nagy teljes�tm�ny� szerkezeti integrit�s mez�

Sebess�g:

Norm�l utaz�sebess�g: 8-as fokozat

Maxim�lis sebess�g: 9.99-es fokozat

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000):

Sug�rfegyver t�zer� : 1.700

Torped� t�zer� : 5.100

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 1.290

Pajzs er�ss�ge : 1.700

Burkolat er�ss�ge : 1.900

Sebess�g : 4.125

Harci man�verezhet�s�g : 4.000

�sszes�tett er�ss�gi index : 2.765

Diplom�ciai fokozat :

5

�lettartam:

120 �v

Fel�j�t�si id�szakok:

Minim�lis: 1 �venk�nt

Standard: 5 �venk�nt

Jelent�s: 10 �venk�nt

A Sovereign oszt�ly tervei meszire, eg�szen pontosan 2338-ra ny�lnak vissza, amikor a Klingon Birodalommal annyira elm�rgesedett a politikai helyzet, hogy h�bor� vesz�lye fenyegetett. A F�der�ci� akkori eln�ke megparancsolta a Csillagflott�nak, hogy egy olyan �j haj�t �ll�tsanak szolg�latba, melynek sokkal nagyobb a katonai ereje, mint b�rmely m�r megl�v� haj�t�pusnak. A programnak t�r�st okozott, hogy az Enterprise-C, egy Ambassador oszt�ly� haj� elveszett a Narendra III-n�l t�rt�nt incidensn�l. A hadihaj� terve majdnem meghi�sult, de a Csillagflotta tov�bb folytatta a fejleszt�st kutat�b�zisain. A Sovereign oszt�ly terve �gy egy elm�leti hadicirk�l� terve lett, mely csak sz�m�t�g�pes form�tumban l�tott napvil�got, b�r k�sz�lt n�h�ny makett is a tervez�s el�seg�t�se �rdek�ben. A tervek �gy k�sz�ltek, hogy egy esetleges kr�zis el��lltakor k�sleked�s n�lk�l gy�rt�si szakaszba lehetett tenni azokat.

A tervez�s minden �t �vben, az �jonnan megjelen� technol�gi�k szerint v�ltozott. Alapj�ban v�ve a Sovereign oszt�ly az Ambassador oszt�ly tov�bbfejleszt�se volt, h�tt�rbe szor�tva a diplom�ciai �s kutat�si r�szlegeket, a harc�ll�sokat helyezve el�t�rbe. A tervez�sben nagy v�ltoz�sok t�rt�ntek 2350-ben, 55-ben �s 60-ban, melyeknek egy r�sz�t felhaszn�lt�k az akkor tervez�si st�iumban l�v� Galaxy oszt�lyhoz, k�l�n�sen a hajt�m� gondol�k hajt�m�vek �s az antianyagreaktor tervez�sekor. A romul�nokkal val� 2364-es kapcsolatfel�j�t�s ahhoz vezetett, hogy a 2365-�s terv�talak�t�sok ut�n a Csillagflotta parancs�nak �rtelm�ben a terv az volt, hogy az �j haj� alkatr�szeit rakt�rra kellett gy�rtani, a min�l gyorsabb �sszeszerel�s lehet�s�g�nek �rdek�ben.

2365-ben ker�lt sor a Borggal val� kapcsolatfelv�telre. A Sovereign programot � jraind�tott�k �s megkezdt�k az oszt�ly els� n�gy haj�j�nak �p�t�s�t. Term�szetesen a Sovereign fegyverzete szinte teljes eg�sz�ben megegyezett a Galaxy oszt�ly fegyverzet�vel, mely hat�stalannak bizonyult a Borggal t�rt�nt els� tal�lkoz�s alkalm�val. �j fegyverrendszerek tervez�se �s fejleszt�sei k�sz�ltek ugyan 2370-ig, de ezek m�g nem �lltak rendelkez�sre az �vtized k�zep�n. Vil�goss� v�lt az is, hogy a m�rn�k�k legjobb tud�sa ellen�re a Sovereign nem tudja ell�tni azt a feladatot amire tervezt�k -- hogy a hadihaj�t min�l gyorsabban szolg�latba helyezz�k �s �gy elej�t vegy�k a jelenlegi kr�zisnek.

A Csillagflotta v�lasza erre az volt, hogy tov�bb folytatt�k a szerkezeti, meghajt�, sz�m�t�g�p, �s �rz�kel�-rendszerek fejleszt�s�t az �ppen �p�t�s alatt �ll� haj�n, de h�rom teljes �vre fel kellett f�ggeszteni�k a tov�bbi �p�t�si munk�latokat az �j pajzs, f�zer �s fotontorped� rendszerek fejleszt�se miatt. Ez egy teljesen �j projectet eredm�nyezett, mely azt a c�lt t�zte maga el�, hogy egy viszonylag kicsi, gyorsan el��ll�that� haj�t tervezzen az �j, szinte m�g kipr�b�latlan fegyverrendszerekhez. Mivel a m�retet minim�lisra cs�kkentett�k - �s ezzel egy�tt a tervez�si, valamint az �p�t�si id�t - az �j haj� csak r�vid idej� k�ldet�seket tudott csak v�grehajtani. A haj� nagyon karbantart�s ig�nyes lett, b�r csak kev�s nem-replik�lhat� alkatr�szt tartalmazott. Az elsz�ll�sol�si lehet�s�gek minim�lisra szor�t�sa �s az �zemanyag tartal�k miatt csup�n 6-8 h�tre lehetett t�vol egy-egy k�ldet�s v�grehajt�sa sor�n, sokkal kevesebb id�re, mint ahogy az eredeti Sovereign projectben szerepelt. Mivel id�k�zben sz�ks�gess� v�lt a Defiant oszt�ly fejleszt�se is, az ahhoz kidolgozott �j technol�gi�k r�videsen el�rhet�ek voltak a Sovereign sz�m�ra is.

A Sovereign fejleszt�se a 2360-as �vek v�g�n is folytat�dott. A Borg Kocka megsemmis�t�s�vel 2366-ban, a Csillagflotta alacsonyabb szintre helyezte a fejleszt�st, mely �gy nem tette lehet�v�, hogy a Sovereign egy �jabb offenz�va el�tt szolg�latba �llhasson. A Defiant fejleszt�s�t le�ll�tott�k, a protot�pus pedig rakt�rba ker�lt, miut�n sz�tszerelt�k azt. A vesztes�gek megmutatt�k, hogy a Defiant-nek a Sovereign fegyverzet�vel kell elk�sz�lnie, �gy a USS Defiant-et �jra el�vett�k a Deep Space Nine sz�m�ra. A fotontorped�r�l kvantumtorped�ra val� �t�ll�s �s az ablat�v p�nc�lzat megjelen�se a program f� szempontjaiv� v�ltak. Ezekhez t�rsult az �j bioneur�lis sz�m�t�g�prendszer, mely az Intrepid oszt�ly haj�iba is be�p�t�sre ker�lt. Az oszt�ly els� haj�ja 2371- ben indult el USS Sovereign n�ven, hat h�nappal k�s�bb ezt k�vette a USS Honorious. A USS Enterprise-D megsemmis�l�se miatt ugyanebben az �vben a USS Honorious-t �tkeresztelt�k USS Enterprise-ra, NCC 1701-E ny�lv�ntart�si sz�mmal.

A Sovereign oszt�ly a Csillagflotta leger�sebb �s legjobban felfegyverzett haj�jak�nt ker�lt ki az �rdokkokb�l. Ez a haj� egy �j t�pus� f�zerrel, a XII-es t�pus�val k�sz�lt - melyet biztons�gi okokb�l csak X+-os t�pusk�nt emlegetnek - mellyel csak a F�der�ci� dokkjait �s csillagb�zisait szokt�k felszerelni. A tizenkettes t�pus k�zel 60%-al nagyobb energi�t ad le, mint a tizes t�pus, melyet a Galaxy oszt�ly haj�iba �p�tettek be. Ehhez j�rul m�g az a t�ny, hogy a tizenkettes t�pusnak r�videbb az ut�nt�lt�si ideje �s hosszabb ideig k�pes ugyanarra a pontra a f�zert�zet koncentr�lni, �gy minden f�zersornak 76.4%-al nagyobb a teljes�tm�nye, mint a tizes t�pusnak. A Sovereign-en tizenn�gy f�zersor tal�lhat�, szemben a Galaxy tizenk�t f�zersor�val, ez a haj�nak 92.6%al nagyobb f�zerkapcit�st ad.

A torped� fegyverrendszer is legal�bb ilyen kiemelked�. A deflektort�ny�r felett elhelyezked� nagy kvantumtorped�-vet� k�pes �t torped� kil�v�s�re egy m�sodperc alatt, ezzel nagyobb teljes�tm�nyre k�pes, mint a Galaxy oszt�ly k�t fotontorped�-vet�je egy�ttesen. A kvantumtorped�-vet�k mellett n�gy fotontorped�-vet� is tal�lhat� a haj�n; ezek a hajt�m�szekci�n p�ronk�nt el�re illetve h�tra n�znek. Ebb�l is l�that�, hogy a Sovereign oszt�lynak van a Csillagflotta haj�i k�z�l a legnagyobb �s leger�sebb torped� fegyverzete.

A Sovereign energiapajzs rendszere is egyed�l�ll�, �s a Csillagflotta haj�i k�z�l a leger�sebb; a terv szerint �gy kellett meg�p�teni, hogy nagyobb legyen a hat�konys�ga mind a nagy energi�j� von�sugarak, mind a f�zisvez�relt polaronsugarak ellen is, vagyis a haj�t egy�rtelm�en a Borg �s a Dominion haj�i ellen fejlesztett�k ki. Norm�lis esetben a pajzsok frekvenciavez�rl�s�t a k�zponti sz�m�t�g�p ir�ny�tja, mely folyamatosan figyeli az ellens�ges fegyvert�zet �s automatikusan v�lt �t azok frekvenci�j�ra, megpr�b�lva �gy a legoptim�lisabb v�delmet kialak�tani. Ez a rendszer az amely - rem�nyek szerint - meg kellene, hogy akad�lyozza a Borg azon k�pess�g�t, hogy pajzson �t sug�rozzanak.

A Sovereign t�rhajt�m�vei olyan �j tervek szerint k�sz�ltek mely nem rong�lja a szubt�r szerkezet�t, �s ez a hajt�m� lesz az, melyet a Csillagflotta minden haj�ja meg fog kapni. A Sovereign jelenleg a flotta leggyorsabb haj�ja a maga 9.9-es cirk�l�, �s 9.99-es fokozat� maxim�lis sebess�g�vel, melyet t�bb mint 24 �r�n �t k�pes tartani. A nagy cirk�l�sebess�g lehet�v� teszi, hogy a haj� nagyon r�vid id�n bel�l c�lj�hoz �rjen. Emellett az impulzus hajt�m�vek kiv�l� teljes�tm�nye miatt a Sovereign harci man�verek k�zben is nagy sebess�gre k�pes.

A Sovereign oszt�ly 2373-ban esett �t a t�zkereszts�gen, mikor is egy Borg Kocka behatolt a F�der�ci� ter�let�re. A USS Sovereign t�l messze volt ahhoz, hogy r�szt vehessen a harcokban, a USS Enterprise - az egyetlen szolg�latot teljes�t� m�sik Sovereign oszt�ly� haj� - pedig a parancs szerint a Romul�n Semleges Z�na hat�r�n kellett, hogy j�r�r�zz�n, annak ellen�re, hogy a Borg Kock�t t�mad� flott�ban nem volt olyan haj�, melynek rendszerei a Borg ellen lettek kifejlesztve. Picard kapit�ny megtagadta a parancsot �s csatlakozott a F�ld orbit�lis p�ly�j�n zajl� csat�hoz �s k�zrem�k�d�tt abban, hogy a Borg Kocka egyik gyenge pontj�t kihaszn�lva a flotta megsemmis�tse azt. Az Enterprise ezek ut�n olyan helyzetbe ker�lt, hogy majdnem annak teljes leg�nys�g�t asszimil�lta a Borg. A leg�nys�g v�g�l legy�zte a Borgot �s visszat�rt 2373-ba. Picard kapit�ny parancsmegtagad�s�t a Csillagflotta elvetette, �gy az�ta is � az Enterprise parancsnoka.

�j v�ltozat

T�pusa:

Fejlesztett kutat�haj�/csatacirk�l� - feljav�tott v�ltozat

Elk�sz�lt egys�gek:

NCC-1701-E USS Enterprise-t m�dos�tott�k

Plusz 3 haj� �p�lt, 15 haj� �p�t�se van tervben

�p�t�si id�szak:

az els� haj� kb. 2376-ban k�sz�lt el

M�retek:

Hossz: 680 m�ter

Sug�r: 240 m�ter

Magass�g: 87 m�ter

Szintek sz�ma: 24

T�meg: 3.500.000 tonna

Leg�nys�g: 700 f�

Fegyverzet:

16 db XII-es t�pus� f�zersor, teljes kimenet 100.000 TeraWatt

1 db gyorst�zel�s� kvantumtorped�-vet� + 50 torped�

10 db robban�t�zel�s� fotontorped�-vet� + 300 torped� �sszesen

Antianyag sug�rz�

V�delmi rendszerek:

Automodul�lt nagy teljes�tm�ny� pajzsrendszer, teljes kapacit�s 5.737.500 TeraJoule

Neh�z dur�nium/trit�nium dupla burkolat plusz 10 cm vastag ablat�v p�nc�lzat

Nagy teljes�tm�ny� szerkezeti integrit�s mez�

Sebess�g:

Norm�l utaz�sebess�g: 8-as fokozat

Maxim�lis sebess�g: 9.99-es fokozat

Er�ss�gi index (Galaxy oszt�ly = 1.000):

Sug�rfegyver t�zer� : 2.000

Torped� t�zer� : 8.700

Fegyverzet hat�t�vols�ga �s pontoss�ga : 1.420

Pajzs er�ss�ge : 2.125

Burkolat er�ss�ge : 1.900

Sebess�g : 4.125

Harci man�verezhet�s�g : 4.000

�sszes�tett er�ss�gi index : 3.930

Diplom�ciai fokozat :

5

�lettartam:

120 �v

Fel�j�t�si id�szakok:

Minim�lis: 1 �venk�nt

Standard: 5 �venk�nt

Jelent�s: 10 �venk�nt

A Dom�nium-h�bor�ban tapasztaltak alapj�n a Csillagflotta �gy �rezte, hogy a Sovereign oszt�ly haj�inak m�g er�sebb fegyverzetre van sz�ks�ge a leger�sebb dom�nium haj�k ellen. K�l�n�sen a h�trafel� n�z� torped�vet�kban �reztek nagy hi�nyt. Ennek eredm�nyek�nt a Csillagflotta elhat�rozta, hogy feljav�tja a Sovereign oszt�ly haj�it. H�rom �j h�trafel� t�zel� fotontorped�-vet�t szereltek fel, k�t m�sik el�ren�z� mellett. Egy ikervet�cs� ker�lt a h�d h�ts� r�sz�re, egy a h�ts� hang�rhoz, egy a h�d als� r�sz�re, �s egy a haj� orr�ra. Ezeken fel�l m�g 4 f�zersort helyeztek a gondolapilonokra.

A torped�vet�k vez�rl�rendszer�t �jra kellett tervezni, ez�ltal 300-r�l 350-re n�tt a hordozhat� torped�k sz�ma. Ez a mennyis�g m�r el�gs�ges lehet a legt�bb fenyeget�s ellen, hab�r egy nagyobb csat�ban a sok vet�cs� miatt gyorsan elfogyhatnak.

A leg�jabb �rz�kel�k �s t�zvezet� rendszerek install�l�s�val a fegyverek l�t�vols�ga �s pontoss�ga is megn�vekedett. A pajzskapacit�st is 25%-kal n�velt�k. Ezzel a Sovereign m�r igen komoly erej� tal�latoknak is ellen�llhat.

A Sovereign oszt�ly� Enterprise-E 2378-ban tesztelhette �j rendszereit, amikor a rem�n Scimitarral kellett meg�tk�znie. Hab�r a Scimitar nagym�rt�k� s�r�l�seket okozott az Enterprise-nak, a f�der�ci�s haj� a csat�ban sokkal jobban teljes�tett, mint a romul�n Valdore oszt�ly� haj�k. A haj� torped�i elfogytak �s a f�zerek is kimer�ltek, �s komoly s�r�l�seket szenvedett, de legal�bb m�k�d�k�pes maradt.

Ha a romul�nok folytatj�k a Scimitar oszt�ly� haj�k �p�t�s�t, a Csillagflotta nagy neh�zs�gekkel ker�lhet szembe. Megeshet, hogy a sokkal t�bb feljav�tott Sovereignt �p�tenek, de val�j�ban egy teljesen �j �s j�val er�sebb haj�ra lenne sz�ks�g.