Breen
A breen egy hatalmas s rejtlyes Alfa Kvadrnsbeli faj. A breen faj egy nem M tpus bolygn fejldtt ki. A bolygn az tlaghmrsklet kb. 220 Kelvin (-53 Celsius fok). Klns fiziolgival fejldtek ki, hogy elviselhessk ezt a hihetetlenl alacsony hmrskletet. Habr hagyomnyosnak tekinthet oxign-nitrogn atmoszfrban llegeznek norml lgnyomson, de nincsen vrk, vagy valami ms folykony keringsi rendszerk. Ehelyett a testket milli vkony csszer regek jrjk t, amelyek a brn nylnak. Ennek segtsgvel az oxign kzvetlenl kerl be a testkbe, majd a szerveikhez. Hasonl a "kilgzs" is.
A normlis breen test hmrsklete 235 Kelvin (-38 Celsius). A 260 Kelvin fltti hmrskletbe egy breen msodpercek alatt belehal. Ezrt a breeneknek ki kellett fejlesztenik egy specilis vdfelszerelst, hogy rintkezhessenek ms fajokkal is.
A breen vilgokat a krnyezet miatt ritkn ltogatjk meg idegenek. Titokzatossgukat mg az is nvel, hogy a "hll" ruhik elrejtik az arcukat. Mg a betazoidok sem kpesek rzkelni a breen gondolatokat s rzelmeket. Az vek alatt azrt kiderlt nhny dolog a breenekrl. A breenek az organikus technolgit olyan szintre fejlesztettk, hogy mr biolgiai alap hajkat is hasznlnak. Ezek kzl nhny lczval is fel van szerelve.
A breeneknek igen agresszv trtnelmk van: breen kalzok gyakran tmadtak meg ms fajokat. 2366-ban a breen elfoglalta a kardassziai Ravinok hajt. 2372-ben a breen megtmadott egy bajori kolnit, a Free Havent.
A romulnok igen egyszeren sszegeztk eddigi tapasztalataikat eme fajjal szemben: "Sose fordts htat egy breennek!" |